Nie však pre Ing. Kláru Galovú. V tento deň sa poslednýkrát pri slávnostnom ukončení školského roka postavila medzi svoje kolegyne a svojich kolegov ako učiteľka. Zavŕšila tak svoju pedagogickú kariéru a odchádza na zaslúžený odpočinok. Naše rozlúčenie je naozaj výnimočné, lebo tých, ktorí sa môžu pochváliť, že ich študentský aj pracovný život je prepojený s jedinou inštitúciou, je veľmi málo. A Klára Galová patrí medzi nich.
Stredná priemyselná škola stavebná Oskara Winklera, naša škola, sa spája s najdôležitejšími medzníkmi jej života. Strávila tu dokopy úctyhodných 45 rokov. Najskôr štyri roky ako študentka a po absolvovaní vysokoškolského štúdia sem nastúpila 1. septembra 1984 ako čerstvá inžinierka na pozíciu stredoškolskej učiteľky. Odvtedy jej prešli rukami stovky mladých ľudí, ktorým vštepovala lásku ku geodézii a s nadšením prebúdzala záujem o nepoznané. Naša škola by bez nej rozhodne nebola tým, čím je dnes.
Niekto múdry povedal: „Sme tým, čo vieme.“
Klára Galová vie veľmi veľa. Ale úplne najviac toho, čo vie určite, je byť dobrým človekom. A dobro si nenecháva iba pre seba, ale rozdáva a šíri ho ďalej. A my jej za to zo srdca ďakujeme.
De nem Galo Klára számára. Ezen a napon állt utoljára kollégái között tanárként a tanévzáró ünnepségen. Ezzel lezárta pedagógusi pályafutását, és megérdemelt nyugdíjas éveit kezdi meg. A búcsú valóban kivételes, mert nagyon kevesen mondhatják el magukról, hogy diákéveik és munkájuk egyetlen intézményhez kapcsolódik. Galo Klára közéjük tartozik.
Az Winkler Oszkár Építőipari Szakközépiskola, a mi iskolánk, életének legfontosabb mérföldköveihez kötődik. Összesen tiszteletreméltó 45 évet töltött itt. Először négy évet diákként, majd felsőfokú tanulmányai befejezése után 1984. szeptember 1-jén frissen végzett mérnökként kezdett itt középiskolai tanárként. Azóta fiatalok százai fordultak meg a kezei között, akikbe megpróbálta beoltani a geodézia iránti szeretetet, és lelkesen ébresztette fel az érdeklődésüket az ismeretlen iránt. Iskolánk nélküle egészen biztosan nem lenne az, ami ma.
Egy bölcs ember azt mondta: „Azok vagyunk, amit tudunk.”
Galo Klára nagyon sokat tud. De a legfontosabb dolog, amit biztosan tud, az az, hogy jó ember. És a jóságot nem tartja meg magának, hanem osztja és terjeszti tovább. És mi szívből köszönjük neki ezt.
Lenka Dedinská