Nik nevie, kedy presne začali v našich končinách v dedinkách na drevených plotoch vysedávať svietiaci svetlonosi. Vraví sa a sú o tom aj záznamy, že od 19. storočia. Vtedy začali slovenské deti vyrezávať do tekvíc rôzne vzory, kvet, slnká, ...

Dnes to voláme carving. No potom sa detskí umelci vzdali ornamentov na plotoch a začali popri cintorínoch strašiť s vyrezávanými očami, krivými zubami na tekviciach. Trochu strašidelné, trochu užitočné. Ľud ich nazval Svetlonosmi. To preto, lebo v nich svietila sviečka a ľuďom idúcim do cintorína ukazovali cestu.

Dnes však máme Halloween, sviatok okolo našich Dušičiek, ktorý k nám prišiel z Ameriky, no americký nie je. Najprv to boli Íri, ktorí si vydlabali zemiaky a robili z nich rôzne strašidlá, no a rýchlo ich dobehli Američania, ktorí vymenili zemiaky za tekvice. Strčili do nich sviečky a tie sa rozšírili do celej Európy. A tak vznikol sviatok Halloween. Ľudia ho oslavujú celkom po americky. Obliekajú sa do najrôznejších strašidelných kostýmov, svoje tváre premaľujú na upírov, strigy, umrlcov a podobne. Preháňajú sa mestami ako z hororových filmov. Náš jednoduchý Svetlonos, skromne sediaci na plote či schodoch pred domčekom sa zmenil na ošiaľ strašidiel a bytostí z tamtoho sveta. Nemusí nám to byť ľúto. Veď vyrezávaná tekvica ako vyrezávaná tekvica. A aby sme sa pobavili aj my, pokojne si môžeme tekvicu vyrezať.

Veľmi stabilne sedí na schodoch a celkom určite bude svietiť o dušu!

Nika Kantoráková, IV. A

Tento rok nás žiakov III.A a III.B triedy čakal KOŽaZ - Kurz na ochranu života a zdravia. Tento kurz pozostáva zo zdravotníckej prípravy a pohybu v prírode. Rozhodli sme sa absolvovať tento kurz vo Vysokých Tatrách.

Každý poznáme náš najkrajší kút a našu najväčšiu pýchu Slovenska – Vysoké Tatry. Je to prírodný monument, ktorý po stáročia vzbudzuje rešpekt u svojich návštevníkov. 16.10.2023 o 9:00 sme vyrazili z parkoviska pred našou školou do Tatranskej Lomnice. Cesta prešla rýchlo po chatu, kde sme boli ubytovaní. Bola pekná, personál príjemný, hlavne pani kuchárky.

V prvý deň nás pán profesor Škantár a pán profesor Balló zobrali na prechádzku po meste a na prehliadku Múzea TANAP. Výraznou dominantou expozície múzea sú predovšetkým unikátne diorámy. Verne zachytávajú prostredie, v ktorom žijú ikonické živočíchy Tatier ako kamzík vrchovský tatranský, svišť vrchovský tatranský, rys ostrovid, vlk dravý, medveď hnedý, či hlucháň hôrny.

Ďalší deň nás čakala prvá turistika a to na Skalnaté pleso. Cesta bola dlhá 12 km tam aj späť. Trasa bola náročnejšia a tí najsilnejší vyšli až na úplný vrch. Ďalší deň nás čakala síce dlhšia, celodenná turistka, no menej náročná. Šli sme na Zelené pleso 24 km tam aj späť. Veru, keď sme šli dolu, cítili sme, že nás už trochu bolia nohy, no nevzdali sme sa, pretože krása a sila tatranskej prírody bola silnejšia a pomohla nám prekonať všetky prekážky.

Tatry si ma získali, pritiahli k sebe silnejšie ako magnet, kúsok železa, ako gravitácia kvapku vody vytečenej z tatranských vodopádov. Samozrejme náš výcvik nie je určený len na spoznávanie krás prírody Tatier, ale samozrejme na vytváranie dobrých, nových vzťahov v našich triedach. Zas sme sa lepšie spoznali, naučili sa novým veciam a verím, že každý si KOŽaZ užil.

 

Idén harmadikosok lettünk. Tudtuk, hogy az élet- és egészségvédelmi tanfolyamon veszünk majd részt. Ez a tanfolyam nemcsak túrázásból és a természetben végzett gyakorlatokból áll, hanem orvosi alapismeretekből is.

A legtöbben személyesen is láttuk már Szlovákia legnagyobb büszkeségét, a Magas-Tátrát. Viszont több osztálytársunk is akadt, akik még nem jártak a Tátrában. Ezért 2023. október 16-án Tátralomnic felé vettük utunkat, hogy a következő 3 napot a Magas-Tátra tiszta levegőjen töltsük.

Megérkezésünk után tanárainkkal, Škantár és Balló tanár urakkal együtt egy rövid séta keretében megismerkedtünk a várossal és ellátogattunk a TANAP Múzeumba. Az egyedi diorámák a múzeum kiállításának kiemelkedő elemei. Hűen örökítik meg azt a környezetet, amelyben a Tátra ikonikus állatai élnek, mint a zerge, a mormota, a hiúz, a ragadozó farkas vagy a barnamedve.

A másnapi túra a Kő-pataki-tóhoz vezetett. Az út oda-vissza 12 km volt. Az útvonal megerőltetőbb volt, és a legerősebbek egészen a csúcsig felmentek. A harmadik napon egy hosszabb, egész napos, de kevésbé megerőltető túrára indultunk. A Zöld-tóhoz vezető túraút 12 km hosszú volt. A lefelé vezető út során éreztük, hogy kicsit fáj a lábunk, de nem adtuk fel. A tátrai természet szépsége erőt adott, és minden akadályt leküzdöttünk.

A Magas-Tátra magával ragadó volt. Közelebb húzott magához, mint egy mágnes egy fémdarabot. A tanfolyam során természetesen nemcsak a Tátra természeti szépségeit ismertük meg, hanem sikerült az osztály- és évfolyamtársainkkal elmélyíteni a baráti kapcsolatot, amire a tanórákon nincs lehetőség. Jobban megismertük egymást, új dolgokat tanultunk, és úgy gondolom, hogy mindenki élvezte a tátrai kirándulást.

Rebecca Ridzoňová, III. B

Biela pastelka je verejná zbierka na podporu ľudí so zrakovým postihnutím. Jej výnos slúži na dofinancovanie aktivít, ktoré nevidiacim a slabozrakým ľuďom pomáhajú začleniť sa do bežného života.

Biela pastelka je symbolom neviditeľných línií, symbolom sveta nevidiacich, príležitosťou prejaviť ľudskú ušľachtilosť a solidaritu. Pomáha hľadať riešenia v často ťažkých situáciách, kreslí bielu čiaru na tmavej ceste. Výber farebného papiera na zviditeľnenie bielych línií symbolizuje existenciu možností riešenia situácií nevidiacich a slabozrakých ľudí. Biela pastelka znamená svetlo, keď okolo je tma.

Biela pastelka upozorňuje verejnosť na problémy nevidiacich a slabozrakých a získava podporu na ich riešenie.

Aj naša škola sa každoročne zapája do tejto celoslovenskej zbierky organizovanej Úniou nevidiacich a slabozrakých Slovenska. Dvojica, Rebecca Ridzoňová a Kristián František Künzel 22. septembra 2023 vyzbierala v uliciach Lučenca 109,52 €. Ďalšia dvojica, Oliver Roško a Roman Lehotský bola úspešnejšia. Oni vyzbierali od žiakov a zamestnancov školy 159,88 €. Ďakujeme za pomoc a podporu v mene všetkých nevidiacich a slabozrakých!

 

A Fehér Ceruza egy nyilvános adománygyűjtés a látássérült emberek támogatására. Bevételéből olyan tevékenységeket finanszíroznak, amelyek segítik a vakok és gyengénlátók beilleszkedését a mindennapi életbe. 

A Fehér Ceruza a láthatatlan vonalak, a vakok világának szimbóluma, lehetőség az emberi nemesség és szolidaritás kimutatására. Segít megoldást találni a nehéz helyzetekben, fehér vonalat húz a sötét úton. A fehér vonalak láthatóvá tétele érdekében a színes papír kiválasztása szimbolizálja a vakok és gyengénlátók helyzetének megoldását. A Fehér Ceruza fényt jelent, amikor sötétség van körülötte.

Felhívja a közvélemény figyelmét a vakok és gyengénlátók problémáira, és anyagi segítséget nyújt ezek megoldására.

Iskolánk is bekapcsolódik ebbe az országos gyűjtésbe minden évben. 2023. szeptember 22-én Rebecca Ridzoňová és Kristián František Künzel 109,52 €-t gyűjtött össze a losonci utcákon. Diáktársaik, Oliver Roško és Roman Lehotský, még náluk is sikeresebb volt, hiszen 159,88 eurót gyűjtöttek össze az iskola diákjaitól és dolgozóitól. Köszönjük segítségüket és támogatásukat a Szlovákiai Vakok és Gyengénlátók Szövetsége nevében!

Pamätáte si na Mária Kalužáka, študenta našej školy, ktorý sa od mladosti venoval kickboxu a na jeho úspechy? Tak teraz je tu jeho brat Martin Zeman, prvák na našej škole a už žne úspechy v tom istom športe. Martin je mladý ambiciózny študent, ktorý je na škole len krátko, ale je snaživý aj v učení. Martin sa v kickboxe našiel. Trénuje v Lučenci v klube Fortis gym Lučenec pod vedením Bc. Petra Baláža a to od svojich 12 rokov.

14.-15.10.2023 sa konalo 4. kolo Open ligy v kickboxe v Bardejove. Martin v disciplíne full contact aj K1 vyhral prvé miesto vo váhe do 54 kg. Tento šport ho baví a hovorí, že kickbox formuje svalové skupiny, zlepšuje fyzickú aj psychickú kondíciu, pozitívne pôsobí na nervovú sústavu a učí novým zručnostiam a schopnostiam. Kickbox je bojové umenie, ktoré má vo svete pevnú základňu.

Kickbox je vhodný pre všetky vekové skupiny a odporúča sa trénovať minimálne dvakrát do týždňa. Najčastejšie sa stretávame s dvomi formami kickboxu. Kardio kickbox sa cvičí pri hudbe a predstavuje alternatívu aerobicu v kickbox podaní. Je ideálny pre všetkých, ktorí potrebujú spaľovať tuky a zároveň vyrysovať svalstvo. Cvičí sa s vlastnou váhou a opakovanie jednotlivých pohybov je v podstate aeróbnym tréningom. Kardio kickbox je zábavnou a účinnou formou cvičenia. Klasický kickbox sa sústreďuje najmä na správnu techniku a spôsob obrany v prípade osobného ohrozenia.

A na záver Martinove slová: „Pokiaľ ste nenašli šport, ktorý by vás napĺňal, choďte svojou vlastnou cestou. Možno práve kickbox predstavuje to, čo dlho hľadáte.“

Martin, prajeme veľa, veľa ďalších úspechov!

 

Honlapunk olvasói biztosan emlékeznek még Kalužák Máriora, aki idén májusban érettségizett nálunk. Mário fiatal kora óta űzte előbb az ökölvívást, majd később a kickboxot. Szlovák és nemzetközi sikereinek köszönhetően háromszor is elnyerte az év sportolója címet. Öccse, Martin Zeman, azzal a céllal jött hozzánk, hogy megdönti bátyja rekordját és mind a négy tanév végén ő lesz a legjobb sportoló diák. Martin fiatal kora ellenére ambiciózus, aki tanulmányait is komolyan veszi és szorgalmasan készül a tanítási órákra. A losonci Fortis Gym Klub tagja.12 éves kora óta Baláž Peter egyengeti sportkarrierjét.

2023. október 14-15-én az Open kickbox liga 4. fordulójára került sor Bártfán. Martin az 54 kg-osok súlycsoportjában a full contact és a K1-es szakágban is egyaránt aranyérmet szerzett. Élvezi ezt a sportot. Elmondása szerint többek között azért, mert a kickbox izomcsoportokat formál, javítja a fizikai és mentális állapotot, pozitív hatással van az idegrendszerre, új készségekre, képességekre tanít.

"Ha nem találtál olyan sportot, ami kiteljesít téged, járd a saját utadat. Talán a kickbox az, amit kerestél." - üzeni Martin diáktársainak.

További sok-sok sikert kívánunk!

Inka Balážová

Áno, október je mesiacom úcty k starším.

Všetko na svete môže človek zastaviť, každý pohyb, každý nepokoj. Čo však nezastaví, nespomalí, je čas. Čas plynie, ako rieka nášho života. Míňa sa deň za dňom, rok za rokom a my sa v určitých chvíľach zastavíme. Nie nadarmo práve október je mesiacom úcty k starším. Október – symbol jesene, je mesiac, keď príroda naberá na svojej kráse plnosťou rôznych farieb. Dôchodkový vek – jeseň života, je životné obdobie, ktoré so sebou prináša dozrievanie múdrosti, skúsenosti, ale aj radosti a bolesti. Nezabúdajme, všetci raz budeme starí. Naši starší spoluobčania si zaslúžia úctu nás ostatných. Tvrdo pracovali, aby sme sa my mali lepšie. Vekom nadobudli rôzne skúsenosti, ktoré môžu odovzdať mladším. Človek je krásny nielen vtedy, keď má svižný krok. Človek je krásny vďaka múdrosti. Staroba neznamená koniec životnej aktivity, môže byť prospešná aj pre široké okolie. Život treba prežiť aktívne a produktívne, ak to človeku dovoľuje zdravotný stav, mal by tak urobiť.

Nástup do dôchodku vôbec nemusí byť koncom životnej aktivity. Je obdivuhodné, že naše babičky a deduškovia študujú, chodia na výlety, do kina, do divadla, do internetovej kaviarne, či dokonca začali s podnikaním. Dôchodkový vek je ideálny na nadviazanie kamarátskych vzťahov s rovesníkmi, ktorí majú rovnaké záujmy. Vedia sa vzájomne podporiť, poradiť si. Súčasťou zdravého starnutia je i dostatočná pohybová aktivita. Byť aktívny i v tomto veku je mimoriadne dôležité.

Staroba je výzva. Pripomína nám, aby sme nestrácali čas a jeden druhému práve teraz povedali milé slovo. Nie je ťažké slovami človeka rozplakať, oveľa ťažšie je vyrieknuť slová, ktoré ho podporia, posilnia a povzbudia. Starnutie prichádza pomaly, nenápadne. Nedá sa zastaviť. Preto je dôležité zostať empatickým a citlivým človekom, ktorý podá pomocnú ruku nevládnemu a zotrie slzu utrápenému.

Nezabudnite, na milé slová svojim starým rodičom.

 

Az ember mindent meg tud állítani a világon. A mozdulatot, az indulatokat. Ami azonban megállíthatatlan, nem lassul, az az idő. Az idő úgy folyik, mint életünk folyója. Napról napra, évről évre telik. Csak néha töprengünk, elmélkedünk múlásán.

Október az idősek tiszteletének hónapja. Október, az ősz szimbóluma, az a hónap, amikor a természet felveszi milliónyi színnel díszített szépségét. A nyugdíjas kor, az élet olyan időszaka, amely magával hozza a bölcsességet, de egyben örömet és fájdalmat is. Ne felejtsük el, kis szerencsével mindannyian megöregszünk. Az idősek megérdemlik a többiek tiszteletét, hiszen keményen dolgoztak mindannyiunk szebb jövőjéért. Az életkor előrehaladtával különféle tapasztalatokra tettek szert, amelyeket továbbadhatnak a fiataloknak. Az ember nem csak akkor szép, ha léptei fürgék. Az ember a bölcsességtől szép. Az öregség nem jelenti az élettevékenység végét. Az életet aktívan és eredményesen kell élni, ha az ember egészségi állapota ezt megengedi.

A nyugdíjba vonulás egyáltalán nem feltétlenül jelenti az élet végét. Bámulatra méltó, hogy nagyanyáinknak, nagyapáinknak még van kedve tanulni, kirándulni, moziba, színházba, cukrászdába járni, vagy akár vállalkozásba kezdeni. A nyugdíjas korszak ideális arra, hogy a hasonló korúakkal megosszuk élettapasztalatainkat, emlékeinket, egymást támogatva, tanácsokkal ellátva. Különböző testmozgáshoz szintén elengedhetetlen mások társasága, akik hasonló ütemben élik életüket.

Az öregség kihívás. Arra emlékeztet bennünket, hogy ne vesztegessük az időt, és ne fukarkodjunk a kedves szavakkal. Amik lehet, megríkatják a másikat, de egyben támogatják, erősítik, bátorítják is őt. Az öregedés lassan, észrevétlenül jön. Nem lehet megállítani. Ezért fontos, hogy empatikusak és érzékenyek maradjunk. Aki hajlandó segítő kezet nyújtani a tehetetlennek, és letörölni a szenvedők könnyeit.

Ne felejts el egy kedves szót szólni nagyszüleidhez, amíg élnek.

26. september vyhlásila Rada Európy v roku 2001 za Európsky deň jazykov. Školy v krajinách Európskej únie si každoročne pripomínajú tento deň.

Jeho cieľom je upozorniť na to, aké dôležité je učiť sa jazyky, podporovať rozvoj viacjazyčnosti, jazykovej a kultúrnej rozmanitosti, interkultúrneho porozumenia i celoživotného vzdelávania.

Na našej škole sa nám v rámci tohto dňa predstavila pani VERONIKA HONEA, ktorá nám vyrozprávala zaujímavé a poučné príhody z jej na skúsenosti bohatého života. Veronika je Francúzka, pôvodom z Maroka a ovláda 6 jazykov plynule a jedným z nich je aj slovenčina, ktorú sa učí už 6 rokov. S nami sa však rozprávala v rámci tohto dňa len po anglicky. Tým sme si mohli precvičiť aj my našu výslovnosť a schopnosť počúvať a rozumieť angličtine. Pani Veronika nám dala jednu otázku: „What would you like to do in the future?” Znamená to, že čo by sme chceli robiť v budúcnosti a čo by nás robilo šťastnými.

Príbehy z jej života nám ukázali, že človek môže robiť niečo, za čo je dobre platený alebo to nie je nejaká ťažká robota, ale keď človek nie je šťastný v tom, čo robí, tak nikdy nebude šťastný ani v živote. Poradila nám, že čo máme robiť: „You need to educate your brain.” - „Musíš vzdelávať svoj mozog.” Tým nám chcela povedať, že každá práca prechádza vzdelaním a niekedy aj tvrdým tréningom alebo ťažkými skúškami, ale nič by nás nemalo odradiť od toho, čo nás robí šťastnými. Zdôraznila, aké je dôležité učiť sa všetko, čo nám príde do cesty, lebo nikdy nevieme, kedy tie vedomosti budeme potrebovať.

Toto stretnutie bolo fajn a snáď sa niekedy v budúcnosti opäť stretneme.

 

2001-ben az Európa Tanács szeptember 26-át a Nyelvek európai napjává nyilvánította. Az Európai Unió országainak iskolái minden évben megemlékeznek erről a napról.

Célja, hogy felhívja a figyelmet a nyelvtanulás fontosságára, a többnyelvűség, a nyelvi és kulturális sokszínűség, a kultúrák közötti megértés és az élethosszig tartó tanulás fejlődésének támogatására.

Iskolánkban ezen a napon mutatkozott be nekünk HONEA VERONIKA, aki érdekes és tanulságos történeteket mesélt el élményekben gazdag életéből. Veronika marokkói származású francia állampolgár. Hat nyelven beszél folyékonyan, ezek közül az egyik a szlovák, amit 6 éve tanul. Velünk csak angolul beszélt. Ez lehetővé tette számunkra, hogy gyakoroljuk kiejtésünket, valamint azt, hogy a hallgatás során megértsük az angolt. Veronika egy kérdést tett fel nekünk: „What would you like to do in the future?” Ez azt jelenti, hogy mit szeretnénk csinálni a jövőben, és mi az, ami boldoggá tesz.

Az életéből származó történetek megmutatták, hogy az ember meg tud csinálni valamit, amiért jól fizetik, és ez nem is annyira nehéz. De ha az ember nem boldog abban, amit csinál, akkor soha az életben nem lesz boldog. Azt tanácsolta nekünk, „You need to educate your brain.” - "Tanítani kell az agyadat." Ezzel azt akarta mondani, hogy minden munkát oktatás, néha kemény képzés vagy nehéz tesztek előz meg, de semmi sem tarthat vissza attól, hogy azt csináljuk, ami boldoggá tesz. Hangsúlyozta, mennyire fontos mindent megtanulni, ami az utunkba kerül, mert sosem tudhatjuk, mikor lesz szükségünk erre a tudásra a jövőben.

Mindenkinek pozitív töltetet adott ez a találkozás. Remélhetőleg nem ez volt az utolsó.

Kevin Spodniak, II. A