Náš študijný odbor, záhradná a krajinná tvorba aj predmet biológia, poskytuje našim študentom poznať rastliny, ich účinky, použitie.
Rituály spojené s adventom, so zimným slnovratom aj s Vianocami odjakživa sprevádzali nejaké rastliny. Čo vnesú do našich príbytkov imelo, cezmína či jedľa?
Jedľa – nás učí, že máme očistiť našu myseľ od všetkého zbytočného a nepodstatného. Jedľa dodáva odvahu, povzbudzuje vyčerpaných, zlepšuje koncentráciu, pomáha nahliadnuť do záhad, zosilňuje vnútorné videnie, vedie nás k tajomstvám našej duše. Nie náhodou sa vetvičkami jedle odpradávna zdobili príbytky. Slúžili tiež ako ochrana pred zlými silami. Jedlička je základný symbol Vianoc.
Imelo – je tajomná rastlina, ktorá nemá korene. Rastie medzi nebom a zemou, dodnes sa využíva ako liečivo a neodmysliteľne patrí k duchu Vianoc. Je to parazitický ker, vždy zelený a rastie v korunách stromov. Ľudia mu pripisovali magickú moc, považovali ho za „čertovu metlu“. Imelo však chránilo dobytok, varili ho v pive a dali vypiť zvieratám. Imelo všeobecne prináša šťastie. Ak sa pod imelom stretne muž a žena, môžu sa bez obáv pobozkať. Je to tiež rastlina plodnosti.
Cezmína – alebo aj listnatý ihličnan sa sadila blízko domov ako ochrana pred ohňom a bleskom. Červené plody a lesklé tuhé listy symbolizovali ducha spravodlivého bojovníka. Jej pichľavé listy a krvavočervené bobule kresťanom pripomínajú utrpenie Krista. Cezmína predstavuje mužskú energiu.
Dub – bol vždy stromom sveta. Počas zimného slnovratu sa zachoval zvyk páliť dubové poleno. Týmto rituálom sa pálili všetky zlé sily starého roka, všetka bieda a bolesť. Plamene zahnali zlých duchov. Popol tohto polienka si odkladali a používali ho na liečenie, na ochranu polí, stajní, domov.
Toto je len malý výber rastlín, ale o to dôležitejší. Užite si toto adventné obdobie aj formou nášho malého príspevku.
A kert- és tájtervezés szak különböző tantárgyain kívül a biológia órákon is tanulunk a növényekről, azok tulajdonságairól, felhasználásukról.
Az adventhez, a téli napfordulóhoz és a karácsonyhoz kötődő rituálékhoz mindig is társult néhány növény. Mit hoz otthonunkba a fagyöngy, magyal vagy fenyő?
Fenyő - megtanít bennünket, hogy megtisztítsuk elménket mindentől, ami felesleges és lényegtelen. A fenyő bátorságot ad, feltölti a kimerülteket, javítja a koncentrációt, segít a rejtélyekbe nézni, erősíti a belső látást, lelkünk titkaihoz vezet. Nem véletlen, hogy a fenyőgallyakkal már régóta díszítik a házakat. Védelemül szolgáltak a gonosz erők ellen is. A fenyő a karácsony alapvető szimbóluma.
Fagyöngy - egy titokzatos növény, amelynek nincs gyökere. Ég és föld között nő, gyógyszerként is használják, és a karácsonyi hangulat szerves része. Ez egy élősködő cserje, mindig zöld és a fák lobkoronájában nő. Az emberek mágikus erőt tulajdonítottak neki, "ördögseprűnek" tartották. A fagyöngy azonban megvédte a jószágot, sört főztek belőle, és megitatták a haszonállatokkal. A fagyöngy általában szerencsét hoz. Szokás, hogy egy férfi és egy nő megcsókolják egymást a fagyöngy alatt. A termékenység növényének is tartják.
Magyal - vagy a lombhullató tűlevelű. A tűz és villámlás elleni védekezésül a házak közelébe telepítették. A piros gyümölcsök és a fényes tömör levelek egy igaz harcos szellemét szimbolizálták. Szúrós levelei és vérvörös bogyói Krisztus szenvedésére emlékeztetik a keresztényeket. A magyal a férfi energia jelképe.
Tölgy - mindig is a világ fája volt. A téli napforduló idején szokás volt tölgyfahasábot égetni. Ez a rituáléval elégették az óévben tapasztalt minden gonoszt, nyomorúságot és fájdalmat. A lángok elűzték a gonosz szellemeket. A hasáb hamvait eltárolták és gyógyításra, szántók, istállók, otthonok védelmére használták.
Ez csak egy kis ízelítő a karácsonyhoz kapcsolótó növényekből. Ezzel a kis bemutatóval kívánunk békés karácsony előtti készülődést.