Pre mnohých úplne neznáma skratka, ale inak kurz na ochranu života a zdravia, ktorého sa pravidelne každý školský rok zúčastňujú žiaci tretieho ročníka.
Niekedy sa nám podarí dostať aj do vzdialenejších hôr, inokedy nevyjde všetko úplne podľa našich predstáv. Vtedy sa musíme uskromniť a uspokojiť sa s tým, čo ponúka bližšie okolie. Tak tomu bolo aj v dňoch 12. - 14. októbra 2026. Naplnili sme zameranie kurzu do bodky. Dievčatá zo SZŠ Lučenec nás vyškolili, ako podať prvú pomoc pri krvácaní, zlomeninách či predávkovaní. Všetci sa pokúsili poskytnutím KPR prinavrátiť do života resuscitačnú figurínu.
Ďalšie dva dni boli venované pešej turistike. V utorok sa bolo treba trochu ponamáhať pri výstupe na vyhliadkovú plošinu Vínny vrch nad Lupočou. Námaha sa vyplatila, krásne počasie a ešte krajšie výhľady sú na nezaplatenie.
Streda zaskočila svojím chladným ránom asi každého. Počasie však nie je nikdy zlé, je len zle oblečený turista. Nenechali sme sa odradiť a vyšli sme z Podrečian na Sedem chotárov, kde sme sa zapísali do vrcholovej knihy, občerstvili sa a pokračovali chodníkom do Gregorovej Viesky. Tu sme nemohli vynechať miestnu raritu – obriu lavičku.
Tri dni prešli rýchlo. Videli sme, že aj lokálna príroda poskytuje krásne miesta. A aj tu sa musíme občas zaprieť a načrieť hlbšie do svojich síl a výdrže.
Sokak számára talán teljesen ismeretlen a szlovák KOŽaZ rövidítés. Valójában az élet- és egészségvédelem témakörét felölelő tanfolyamot jelöli, amelyen minden évben a harmadikos diákjaink vesznek részt.
Előfordul, hogy a tanfolyam keretében távolabbi vidékekre is eljutunk, ám néha nem minden alakul úgy, ahogyan előzetesen elterveztük. Ilyenkor kénytelenek vagyunk beérni azzal, amit a közvetlen környezetünk kínál. Így történt ez 2026. október 12–14. között is. A tanfolyam legfontosabb célkitűzéseit maradéktalanul teljesítettük. A Losonci Egészségügyi Iskola diáklányai segítségével elsajátítottuk az elsősegélynyújtás alapjait: megtanultuk, hogyan kell ellátni a különféle vérzéseket, töréseket, illetve miként kell eljárni különböző szerek túladagolása esetén. Természetesen az újraélesztést is kipróbálta mindenki az erre szolgáló gyakorlóbabán.
A következő két napot gyalogtúrázással töltöttük. Kedden alaposan meg kellett dolgoznunk azért, hogy feljussunk a Lupoč fölött magasodó Vínny vrch kilátóteraszára. A fáradozás azonban mindenért kárpótolt bennünket: a ragyogó napsütés és az elénk táruló gyönyörű panoráma megfizethetetlen élményt nyújtott.
A szerda reggele már egészen más arcát mutatta: a hideg szinte mindenkit meglepett. Ahogy a mondás tartja: Nincs rossz idő, csak nem megfelelő öltözet! Mi azonban nem hagytuk, hogy az időjárás kedvünket szegje, így Podrečanyból útnak indultunk a Hét határ hegyre. A csúcsra érve beírtuk nevünket az ott található emlékkönyvbe, majd egy rövid felfrissülés után a Gregorova Vieska felé vezető ösvényen folytattuk utunkat. Az út során természetesen a környék egyik különlegessége, a hatalmas pad sem maradhatott ki a látnivalók közül.
A három nap szinte észrevétlenül elrepült. Megtapasztaltuk, hogy a környék természeti szépségei is számos felfedezésre érdemes helyet rejtenek. Bár olykor bizony le kellett győznünk saját kényelmünket, és elő kellett vennünk a tartalék erőnket, minden egyes megtett lépéssel kitartóbbá váltunk. Hiszen nemcsak új ismeretekkel és szép emlékekkel gazdagodtunk, hanem azt is megtanultuk, hogy egy kis elszántsággal és akaraterővel olyan célokat is elérhetünk, amelyek elsőre talán nehéznek tűnnek.
Lenka Dedinská
Preklad-fordította: Andrea Kovács Csíkány